• Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

BAJORORSZÁGI MAGYAROK

Bajorországi magyarok Passau, Regensburg, München, Landshut, Nürnberg körzetében élő magyarok

A honlap szerkesztése még nincs teljesen kész.

Németországi magyarok közösségi lapja azért jött létre, hogy egyszerűen megtaláljuk a közösségi információkat az utazásról, az apróhirdetésről, receptekről, és minden egyébről ami érdekel minket. Külön van keresési lehetőség Bajorországi magyarok, Baden-Württembergi magyarok, Hesseni magyarok, Berlini magyarok, Hamburgi magyarok, részére. További régió felvételére is van lehetőség, kérem ezt jelezzék a kapcsolati űrlapon. A cikkekhez, megjegyzés írásához nem kell bejelentkezni, regisztrálni, mindenki megteheti a sértő kifejezések, és 18+ tartalom kihagyásával.
iphone6-flex-1.jpg

Bajorországi magyarok Passau, Regensburg, München, Landshut, Nürnberg körzetében élő magyarok

Ételek és receptek
Állásajánlat
Telekocsi
Hirdetés

Bajoroszági magyarok München Passau Landshut Nürnberg

Bajorország (németül Bayern) Németország legnagyobb területű tartománya. 1919 óta hivatalos elnevezése Bajor Szabadállam (Freistaat Bayern), ami a korábbi királyság helyett választott köztársasági államformát jelzi. A peremterületein hegyvidéki tartomány gazdasági ereje miatt az ország egyik legfontosabb területe. Gazdag hagyományokkal rendelkezik, és a világon mindenütt ismert a bajor sör kiváló minősége
München (bajorul Minga) a legnagyobb német tartomány, Bajorország fővárosa. Lélekszámát tekintve Berlin és Hamburg után Németország harmadik, a német nyelvterület negyedik, az Európai Unió tizenkettedik legnagyobb városa. München népessége 1 378 176 fő, agglomerációjával együtt lakossága körülbelül 3 130 000 fő. A város egyben az 5,7 millió lakost számláló modern gazdasági körzet, a München nagyvárosi régió (Metropolregion München) központja. A mai német közigazgatás rendszerében járási jogú városnak számít (kreisfreie Stadt). Emellett a város környékén elterülő, 340 000 fős lakosságú vidéki München járás (Landkreis) központi hivatala (Landratsamt München) is Münchenben van. A bajorországi közigazgatás rendszerében München felsőfokú központ (Oberzentrum), valamint Felső-Bajorország (Oberbayern) (amely terület Bajorországban körzeti rangú (Bezirk), össz-németországi szinten pedig a kormányzati körzet (Regierungsbezirk) szintjén van) fővárosa. München Németország egyik gazdasági, közlekedési és kulturális központja, egyike Európa legvirágzóbb városainak. A város mottója: „Die Weltstadt mit Herz” (Világváros, amelynek szíve van). Neve a német Mönch szóból ered, amely magyarul szerzetest jelent, aki a város címerében is megjelenik. A városon folyik keresztül az Isar folyó.
Passau (latinul: Batavis vagy Batavia, ill. Passavium; olaszul: Passavia; csehül: Pasov) Németország egyik legfontosabb városa, Alsó-Bajorországban.Passauban nyugszanak Gizella királyné földi maradványai. 1676. december 14-én itt Pfalz–Neuburgi Eleonóra magyar királyné ment férjhez Lipóthoz. 1803-ban a Passaui Püspökség a Bajor Királyság birtoka lett. Ötvenezer körüli népességéből nagyjából 10 000 fő az 1978-as alapítású helyi egyetem tanulója. A Duna városházával szemközti partjának domináns épülete. Több funkciót lát el: itt van a városi történelmi múzeuma, valamint egy ifjúsági szálló és egy csillagvizsgáló. Az Oberhaustól szép kilátás tárul Passau óvárosára és az úgynevezett Ortspitzére, ahol a három folyó – a Duna, az Inn és az Ilz – összefolyik. Az Alpokból jövő Inn vize zöld színű, a Dunáé kék, az Ilzé pedig fekete. Így az összefolyás után a Dunának egy hosszabb szakaszon három színe van.
Regensburg (latinul Ratisbona) város Németországban, Bajorország tartományban, Felső-Pfalz kormányzati kerület fővárosa. A városban található a Regensburgi egyházmegye püspöki széke. Münchentől kb. 125 km-re észak-északkeletre, Nürnbergtől 105 km-re délkeletre található, a tőle északra fekvő Bajor-erdő és a nyugatra lévő Frank-Alb találkozásánál, a Duna völgyében, a Duna két partján.
Deggendorf település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 31 491 fő (2011. május 9.). +/- Deggendorf Metten, Grafling, Bischofsmais, Schaufling, Hengersberg, Moos (Deggendorf járás), Plattling, Stephansposching és Niederalteich községekkel határos. Plattling északkeleti szomszédjában, a Duna bal partján fekvő település. Daggendorf nevét 1002-ben, II. Henrik oklevele említette először oklevél. A kereskedőváros a 12. században jött létre egy természetes dunai átkelő mellett: dunai kikötője ma is jelentős. A város az idők során többször is elpusztult: 1337-ben egy pogrom közben, nagy veszteségei voltak a harmincéves háború alatt is, majd 1633-1634-ben a lakosság kétharmada halt meg egy nagy pestisjárvány során, és a spanyol örökösödési háború alatt a város nagy részét felgyújtották és lerombolták, később 1743-ban az osztrák örökösödési háború idején szinte az egész város leégett. A 19. században jöttek létre a közlekedési kapcsolatok is, mint például a vasútvonal, és a Duna fölött ívelő fa Duna-híd helyett stabil vashíd épült. A középkori városkép eltűnt a városfalakat lebontották. Mára csak egy 27 méter hosszú városfalat sikerült megőrizni. Az 500 éves településközpont is megváltozott. 20. század A 20. századra jelentős területi és a népesség növekedés ment végbe Deggendorfban is. A szomszédos településeket is Daggendorfhoz csatolták: Schaching községet 1935-ben, majd a következő években 1972-1978 között követte Deggenau halász falu, majd Mietraching Greising és Seebach, valamint Natternberg is követte.


Bajorországi Magyarok
Bajorország gyöngyszeme

Egy, a 19. században épült bajorországi kastély. A Németország déli részén, Schwangau község területén található épületet II. Lajos, Bajorország királya építtette Richard Wagner tiszteletére.

  • Egy, a 19. században épült bajorországi kastély. A Németország déli részén, Schwangau község területén található épületet II. Lajos, Bajorország királya építtette Richard Wagner tiszteletére.

Éghajlat

A bajorországi éghajlat északnyugatról keletre átmegy egy kontinentális éghajlatba. Évente mintegy 100 napon nulla foknál alacsonyabb a hőmérséklet, a nyugati szél a csapadék (kb. 70 centiméter) fő oka, az Alpoknál helyenként 180 centiméterre emelkedhet. A napsütési órák száma 1600 és 1900 között van.

Bajorország (németül Bayern) Németország legnagyobb területű tartománya. 1919 óta hivatalos elnevezése Bajor Szabadállam (Freistaat Bayern), ami a korábbi királyság helyett választott köztársasági államformát jelzi. A peremterületein hegyvidéki tartomány gazdasági ereje miatt az ország egyik legfontosabb területe. Gazdag hagyományokkal rendelkezik, és a világon mindenütt ismert a bajor sör kiváló minősége.

Königssee

Tájegységek

Bajorország Dél-Németországban fekszik. A következő tájegységek tartoznak hozzá: délen a Bajor-Alpok a Dunáig az Alpok nyúlványai, a három nagy felső-bajorországi tóval a Keletbajor-középhegység a Sváb-Alb és a Frank-Alb (németül Schwäbische / Fränkische Alb) Bajorország legalacsonyabb pontja Kahl am Mainban van (107 m), legmagasabb pontja pedig a Zugspitze csúcsa (2962 m).
A tartomány legnagyobb folyója a Duna, amely Passau mellett lépi át az osztrák határt. Legfontosabb mellékfolyói a következők: jobbról: Iller, Lech, Isar, Inn balról: Wörnitz, Altmühl, Naab, Regen Mind a négy jobbról érkező folyónak az Alpokban van a forrása, ezeknek több vizük van, mint a balról érkező folyóknak. Az Inn-nek és a Lechnek néha a Dunánál is több vize van. A Majnának a tartomány keleti részén van a forrása. A megyén át folyik nyugatra. Északkeleten az Elba két mellékfolyója ered, az Eger és a Sächsische Saale.

Történelem

A Római Birodalom időszakában a kelták települtek le a mai Bajorország területére. A Római Birodalom vége után a germánokból, rómaiakból és a keltákból az úgynevezett bajor törzs jött létre. Bajorországot elsőképpen 555-ben említik, amikor a Agilolfing család uralkodott; így Európa legrégebbi államai közé tartozik. Fővárosát, Münchent, Oroszlán Henrik alapította 1158-ban. 1180-tól a Wittelsbach-ház volt az uralkodója a Bajor Törzsi Hercegségnek. Annak uralkodása 1918-ban, a novemberi német forradalom miatt befejeződött. 1623-ban választófejedelemség lett Bajorország, 1806-ban királyság. 1818-ban alkotmányt kapott. 1835 óta az első németországi vasút közlekedett Nürnberg és Fürth között. 1800 és 1815 között sváb és a frank területeket csatoltak Bajorországhoz. 1918. november 18. óta „szabadállam” (németül Freistaat) Bajorország. 1949-től Nyugat-Németországhoz tartozott. Szabadállami alkotmányát 1946-ban kapta.
hirdetés
Bajorországi magyarok, Passau, Regensburg, München, Landshut, Nürnberg körzetében élő magyarok. Bajorországi passaui, müncheni, landshuti, regensburgi, nürnbergi szállás apróhirdetés receptek, telekocsi © 2020 All Rights Reserved. Powered by bajorországi magyarok