• Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

NÉMETORSZÁGBAN ÉLŐ MAGYAROK

Németországi magyarok közössége.

A honlap szerkesztése még nincs teljesen kész.

Németországi magyarok közösségi lapja azért jött létre, hogy egyszerűen megtaláljuk a közösségi információkat az utazásról, az apróhirdetésről, receptekről, és minden egyébről ami érdekel minket. Külön van keresési lehetőség Bajorországi magyarok, Baden-Württembergi magyarok, Hesseni magyarok, Berlini magyarok, Hamburgi magyarok, részére. További régió felvételére is van lehetőség, kérem ezt jelezzék a kapcsolati űrlapon. A cikkekhez, megjegyzés írásához nem kell bejelentkezni, regisztrálni, mindenki megteheti a sértő kifejezések, és 18+ tartalom kihagyásával.
iphone6-flex-1.jpg

Németországi magyarok Bajorország, Berlin, Baden-Württemberg, Hamburg

Ételek és receptek
Állásajánlat
Telekocsi
Hirdetés

Üzenet a szerkesztőnek...a honlappal...a megjelenéssel...az üzemelésselkapcsolatban

Please fill the required field.
Please fill the required field.
Bajorország (németül Bayern) Németország legnagyobb területű tartománya. 1919 óta hivatalos elnevezése Bajor Szabadállam (Freistaat Bayern), ami a korábbi királyság helyett választott köztársasági államformát jelzi. A peremterületein hegyvidéki tartomány gazdasági ereje miatt az ország egyik legfontosabb területe. Gazdag hagyományokkal rendelkezik, és a világon mindenütt ismert a bajor sör kiváló minősége
Berlin Németország fővárosa, egyben tartományi rangú városállama (szövetségi tartománya) és a Berlin/Brandenburg Régió centruma. 3,5 millió lakosával Németország legnépesebb és kiterjedésében is legnagyobb városa, egyben az Európai Unió legnépesebb városa London után. Története során Berlin többször volt német államok fővárosa (Brandenburg, Poroszország). 1871–1918 között a Német Császárság, 1918–1933 között a Weimari köztársaság, 1933–1945 között a Harmadik Birodalom, 1945–1989 között az NDK, majd 1990-től az egyesült Németország fővárosa. Berlin a politika, média, kultúra és tudomány egyik fontos európai központja.[2] A város fontos közlekedési csomópont és egyike Európa leglátogatottabb nagyvárosainak. Mindezekben szerepet játszanak nemzetközileg elismert egyetemei, kutatóintézetei, operái, színházai és múzeumai. Berlin a világ minden tájáról vonzza a művészeket és a kulturális területen dolgozókat
Baden-Württemberg (német kiejtés: pfalzi nyelven Bade-Wirddebärsch) a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi tartománya. A Németország kertjének is nevezett tartomány adta az 1990-es évek Németországának a nemzeti össztermék 15,4%-át. Mind területe, mind lakossága nagysága szerinti sorrendben a tartományok között a harmadik helyet foglalja el. A Rajna felső folyása mentén fekszik. Rajna–Pfalz, Hessen és Bajorország szövetségi tartományok határosak vele, illetve délről Svájc, nyugatról pedig Elzász Franciaországhoz tartozó része határolja.
Hamburg (németül: Freie und Hansestadt Hamburg (=Hamburg szabad és Hanza-város), alnémet nyelven Hamborg) Németország második legnagyobb városa, a szövetségi köztársaság egyik önálló városállama, a hamburgi városrégió központi települése. Hamburg az Európai Unió legnagyobb olyan városa, amely nem egy tagállam fővárosa. A városnak mintegy 1,8 millió lakosa van, további 750 000 lakos él az agglomerációban. Rotterdam és Antwerpen után Európa harmadik legnagyobb forgalmú kikötővárosa, ezért Németországban a Világ Kapuja néven is ismerik.


Németországi Magyarok
Bajorország gyöngyszeme

Egy, a 19. században épült bajorországi kastély. A Németország déli részén, Schwangau község területén található épületet II. Lajos, Bajorország királya építtette Richard Wagner tiszteletére.

  • Egy, a 19. században épült bajorországi kastély. A Németország déli részén, Schwangau község területén található épületet II. Lajos, Bajorország királya építtette Richard Wagner tiszteletére.

Éghajlat

Németország az északi mérsékelt éghajlati övben fekszik. A Golf-áramlat melegíti. Az éghajlat az Északi-tengerhez közeli vidékeken nedves óceáni. Vagyis csapadék egész évben előfordul, bár a nyár a legcsapadékosabb. A tél enyhe, a nyár hűvös. Kelet felé egyre kontinentálisabb jellegű, vagyis a tél hidegebb, a nyár melegebb, a csapadék eloszlása egyre egyenetlenebb, hosszú száraz időszakok alakulhatnak ki. A folyók vízállása tavasszal, hóolvadáskor a legmagasabb, hirtelen olvadás súlyos árvizet is okozhat. A júliusi átlaghőmérséklet 17,0 °C szokott lenni.



Németország a déli határánál fekvő Alpok hegylánctól (legmagasabb pont: Zugspitze, 2963 m) az északi határt képező Északi-tengerig és Balti-tengerig terjed. E határok között Közép-Németország erdőkkel borított felföldjei és az észak-német mélyföld (legalacsonyabb pont: Neuendorf/Wilstermarsch, ‒3,54 m) terülnek el. Németország három nagy földrajzi tájegysége az Északnémet-alföld, a Német-középhegység és az Alpok az Előalpokkal.

Königssee

Bajorországi magyarok, Passau, Regensburg, München, Landshut, Nürnberg körzetében élő magyarok. Bajorországi passaui, müncheni, landshuti, regensburgi, nürnbergi szállás apróhirdetés receptek, telekocsi © 2020 All Rights Reserved. Powered by bajorországi magyarok